Az első magyar illóolajgyáros.
1893. február 9-én született a tihanyi levendula meghonosítója, Dr. Bittera Gyula gyógynövénykutató, vegyészmérnök, az első magyar illóolajgyáros.
1893. február 9-én született dr. Bittera Gyula gyógynövénykutató, vegyészmérnők, első magyar illóolajgyáros aki meghonosította a tihanyi levendulát, majd világhírűvé tette azt. Ezáltal olyan örökséget hagyott ránk, amely halhatatlanná tette. Bittera Gyula álma az volt, hogy Magyarország illóolaj- és gyógynövény nagyhatalom legyen. Minden egyes nap ezért dolgozott óriási hittel. A méltatlanul elfeledett életútját a tihanyi székhelyű Bittera Gyula Alapítvány szívós munkával felkutatta és kutatja a mai napig. Az összegyűjtőtt anyag az életművet bemutató illatos ídőutazás c. kiállításon tekinthető meg az általa tervezett rézlepárlókkal együtt, melyet az alapítvány újíttatott fel.
– Ennek a nagyszerű embernek volt hosszútávú víziója, voltak álmai, amiket óriási munkával, lépésről lépésre valósított meg. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy megtalált ez az életút – fogalmazott Nyárádi Zsolt, a Bittera Gyula Alapítvány kuratóriumi tagja.
A Bittera Gyula Alapítványt 2016-ban hozták létre, a levendula tihanyi meghonosítójának emlékére, tiszteletérére, hogy szellemi örökségét következetesen, célorientáltan feltárják és bemutathassák. Elsődleges céljuk, hogy példaértékű munkásságát elismertessék és álmait tovább álmodják. Sikerült elérniük azt is, hogy 2021-ben már egy köztér is viselheti dr. Bittera Gyula nevét Tihanyban.
A hazai levendulatermesztés és illóoljakészítés mestere
Bittera Gyula már a 1920-as évek elején felismerte az illóolaj-növények hazai termesztésének és feldolgozásának jelentőségét, a magyar klíma-, valamint talajviszonyok alkalmasságát az ipari növények e fontos csoportjának művelésére. Azon kevesek közé tartozott, aki előre látta az illóolaj növények termesztésének időszerűségét, így sikerült a magyar földből kihozni azokat az értékeket, melyek hasznosítására addig legfeljebb csak elméleti szakemberek gondoltak.
Úgy gondolta, hogy a hazai illóolajipar létjogosultságát és külföldi elismerését csak úgy lehet biztosítani, ha itthon is sikerül világszínvonalú termékeket előállítani, és ezzel stabil export lehetőségeket biztosítani.
Fotó: Bittera Gyula Alapítvány archív
Illóoljagyárat is létrehozott
1919-ben a Magyar Általános Hitelbankkal együttműködve létrehozta az első magyar illóolajgyárat, Kaposvári Illóolajgyár néven. Gyógy- és iparnövényekből nyert illóolaj előkészítésével és exportálásával foglalkozott a cég. Ezeket az olajokat főként saját telepein termelt vagy vadon termő gyógy- és ipari növények feldolgozásával nyerték ki, de jelentős mennyiségben vásárolt is fel növényeket, és készített illóolajat gyárában. 1936-ra már annyira sokat fejlődött Bittera Gyula saját vállalkozása, hogy megvette Budapesten a Hungária krt. 77. szám alatti üzemépületet, és önálló céget bejegyezve, működését ott folytatta. 1936-tól budapesti gyárának és számos mezőgazdasági termőtelepnek és feldolgozóüzemnek irányítója és szervező szakembere, európai szintű szaktekintéllyé vált. Illóolajok előállítása mellett foglalkozott illatos és gyógyászati célokat szolgáló növényi kivonatok készítésével is.
Vállalatában egészen 1949. december 28-ig dolgozott, amikor azt államosították, így mint Bittera Gyula Illóolaj és Vegyészeti Gyár megszűnt, és a „nemzeti vállalatok cégjegyzékébe” került.
Fotó: Szücs Ildikó
Külföldi kutatómunkát végzett, Franciaországból hozott levendulamagot
Külföldi szakmai útjain tanulmányozta az egyes speciális termesztési körülményeket és feldolgozási módokat is. Külföldről nemesített növényegyedeket ill. vetőmagokat hozatott be, így pl: borsosmenta magot Angliából, Mitchamből, levendulamagot Franciaországból, köménymagot Hollandiából szerzett be. Mint az első magyar illóolajgyár igazgatója, majd saját vállalatának szakembere, számos mezőgazdasági termőtelepet és feldolgozó üzemet létesített. E feladat megvalósítása érdekében szoros kapcsolatot teremtett a Gyógynövénykísérleti Intézettel, a magyarországi bencés szerzetesrend termelési szakembereivel, állami gazdaságokkal valamint a magántermelőkkel is.
Megálmodta a Tihanyi levendulamezőket
Bittera Gyulát utazásai során főleg a levendulatermesztés érdekelte. Amikor a dél-franciaországi levendula ültetvényeket meglátogatta, melyek a Földközi-tenger partvidékének lankáin terülnek el, önkéntelenül is a Balaton vidékére gondolt. Megfigyelte, hogy a levendula növények az ottani lejtős, mediterrán klímájú domboldalakon virágoznak a legjobban. Talajvizsgálatokat végzett az ország több pontján, és végül Tihany mellett döntött. A Csúcs-hegy napsütötte oldalán a klíma, a talajviszonyok és napsütéses órák száma is ideális telepítési helynek bizonyult. Az 1920-as évek elején dr. Bittera Gyula a nagyhírű francia Vilmorintől vásárolta azokat a levendula magokat, melyeket aztán Budakalászon előneveltek, hogy végül eljussanak a tihanyi földbe, ahol kíváló minőségű termést hoztak.
Fotó: Bittera Gyula Alapítvány archív
Mitől vált a tihanyi levendula világhírűvé?
Ernest Guenther, aki cége megbízásából 1937-ben Föld körüli utazásra indult, hogy felmérje az illóolajok birodalmát, tapasztalatait The Essential Oils (Az illóolajok) című könyvsorozatban jelentette meg. Ebben részletesen leírja, amit a világ körüli útján megtudott az illóolajokról, tudományos alapokra helyezve színes tapasztalatait. Ír az „illóolaj-világ” történetéről, biológiai eredetéről, az illóolajok kémiai összetevőiről, botanikai és földrajzi eredetükről, a specifikus termelési módszerekről, és a desztillációs- és felhasználási módokról. A könyvsorozat annyira részletesen dolgozta fel az illóolajok témáját, hogy még ma is alapműnek számít a téma szakirodalmában.
A szerző a könyvében szerencsésnek vallja magát, hogy korának kiemelkedő kémikusaival és szakembereivel dolgozhatott együtt. Magyarországról Bittera Gyulával jó munkakapcsolatot ápolt, és illóolajtermelő munkájáról hosszú cikkekben értekezett. A magyarországi levenduláról szóló írásában annak összehasonlító analitikája alapján megállapította, hogy a tihanyi levendula legfontosabb értékjellemzője a linalil-acetát tartalom tekintetében a franciát is felülmúlta. A többi értékjellemző (alkohololdhatóság, refrakció, forgatás, illat stb.) szintén kiváló eredmény mellett tanuskodtak. E tanulmány a magyar (tihanyi) levendulát világhírűvé tette.
Fotó: Bittera Gyula Alapítvány archív
Nyitókép: Bittera Gyula Alapítvány archív
Forrás:https://likebalaton.hu/
